Magyar hintapolitika a háborúban?

80 éve, 1942. március 9-én lett Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós, akinek neve összefonódott a hintapolitikával. De igaz-e ez a negatív minősítés vagy más okozta a kormányfő és külpolitikájának bukását, ill. 1944 márciusában Magyarország német megszállását?

Hogyan csaljunk a választáson? – machinációk száz évvel ezelőtt

A magyar nép jelleméhez nem illik a titkos szavazás – szólt a kormánypropaganda 100 évvel ezelőtt, amikor visszaállították a nyílt szavazást Magyarországon. Közigazgatási gépezet, anyagi és sajtófölény, ellenzékiek lehallgatása, gyűlések betiltása, ajánlások hamisítása, választók manipulálása és leszavaztatása, gerrymandering – milyen eszközökkel biztosították a kormánypárt győzelmét az 1922-es parlamenti választáson? 

Göncz Árpád és a magyar nép

„Ha az akkori világnézetemet meg akarom határozni, annak egyik jellemzője a magyarság volt, a másik a népi kultúra, a harmadik a parasztradikalizmus, tehát a földbirtokreform követelése, a negyedik egy közösségi életforma iránti sóvárgás.”

75 évvel ezelőtt törölték el a magyar nemesi rangokat

A második világháború után a politika új nyelven beszélt, és abban is igyekezett felszámolni az úr–szolga viszonyt. Törvény mondta ki a nemesi rangok (herceg, gróf, báró stb.), a vitézi cím és a tekintélyelvű megszólítások (a főméltóságú úrtól egészen a tésasszonyig) megszűnését.

100 éve kötötték meg a „Bethlen–Peyer-paktumot”

A „paktum”-ot már az 1920-as években heves viták övezték, majd 1945 után a kommunisták megbélyegző értékelése vált uralkodóvá. Furcsa módon ez az 1950-es évekbeli megítélés a mai napig hatással van sok ismertető és megemlékező cikkre. De valójában miért mentek bele a szociáldemokrata vezetők az 1921-es alkuba?