Az 1949–1956 közötti évek kapcsán az utóbbi időben leginkább csak a politikai erőszak különböző megnyilatkozásairól olvashatunk. Mégis, mit lehet, érdemes tudni a Rákosi-kor egészéről, a politikai kérdésektől egészen a mindennapok világáig?
A neoliberalizmust nem az államszocialista rendszerek összeomlása után terjedt el Kelet-Közép-Európában, hanem már jóval 1989 előtt áthatotta többek között a Kádár-rendszert. A nyugati közgazdászok, politikusok tanulmányozták az államszocialista rendszerek gazdasági és társadalompolitikai megoldásait, különösen az állami tervgazdaság működését és többek között ez vezetett a neoliberalizmus megújulásához is.
Milyen volt az 1898-as rabszolgatörvény? Mióta magas Magyarországon az öngyilkosságok száma? Hogyan került egymás mellé Kossuth Lajos és Ferenc József képe a parasztházak szobafalán? Kihúzták-e a talajt a magyarság alól a román bankok? – A dualizmus kora a politikától a mindennapokig
A kormánypártok a média jó részének gyarmatosításával és propagandacélokra való fordításával az évtized második felére ideológiai hegemóniát vívtak ki maguknak. A pártrendszerben kialakuló „centrális erőtér” immár a médiarendszerben is kialakult. Hogyan jutottunk el ideáig? Mit is tekintünk propagandának, és az hogyan működik?
Miért nem sikeres az elméleti és a politikai baloldal kapitalizmus ellen folytatott harca? Egyáltalán kapitalizmusellenesnek tekinthetők-e az elmúlt évek baloldali megmozdulásai? Vagy a kapitalista realizmus ezeket is bekebelezte? Mark Fisher szerint „Az antikapitalizmus korábbi formáinak kudarca nem ok a reménytelenségre, de a kudarc romantizálására sem, amely a vereséget szenvedett kisebbség kényelmes pozíciójában ülő baloldal másik gyenge pontja.”
A székely zászló nemcsak etnopolitikai jelkép, a kisebbségi közösség politikai jellegének kikristályosítója vagy a székely identitáspolitika tárgya, hanem egyúttal a hétköznapi emberek számára is hozzáférhető, az otthonosságot és biztonságot megtestesítő tárgy is.
A fő politikai folyamatok ma sem a populizmus, sem az osztályharc hagyományos fogalmával nem érthetők meg. A Politikatörténeti Intézet és a Társadalomelméleti Műhely podcastjában Kiss Viktor új könyvéről volt szó.
És miben tért el a hungaristák antiszemitizmusa a Horthyt is jellemző szelektív antiszemitizmustól, valamint a középkor zsidóellenességétől?
100 éve, a baloldali forradalmi kísérletek összeomlásával egy időben az ország számos részén megkezdték működésüket a régi, tekintélyelvű rendszert erőszakos eszközökkel visszaállítani kívánó, antikommunista és antiszemita különítményes csapatok.
A heterogenitás élménye, a különböző „idegenek” jelenléte az értelmiség és a polgárok egy részében zavart és félelmet keltett, és összekapcsolódott a modernitás újdonságainak kritikájával, továbbá az antiszemitizmussal.