Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság

Sorsfordító időket élünk – mondhatnánk közhelyszerűen. Ugyanakkor sok igazság is van mindebben. Tizenhárom szerző társadalomelméleti esszéi éppen azokat a kérdéseket járják körül, amelyek „kivételes” korszakunk kulcsfontosságú kihívásait jelentik.

A Politikatörténeti Intézet és Napvilág Kiadó mindig is fontosnak tartotta azt, hogy gondolatébresztő és komoly közéleti relevanciával rendelkező szerkesztett esszéköteteket és monográfiákat jelentessen meg, amelyek természetesen nem mentesek attól az igénytől, hogy a politikai közeg odafigyeljen az „organikus értelmiség” által kulcsfontosságúnak tartott problémákra. Ezzel az igénnyel születtek meg a Holtpont. Társadalomkritikai tanulmányok Magyarország elmúlt 25 évéről és a Marx… Interpretációk, irányzatok, iskolák című kötetek és a Társadalomelméleti Műhely könyvsorozata is. Ennek a közös gondolkodásnak és műhelymunkának a legújabb darabja az Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság. Társadalomelméleti esszék című kötet, amely korántsem a humánértelmiségnek a politika felé „feltartott mutatóujja” szeretne lenni, hanem

fel kívánja hívni a politikai ciklusokban, választási kampányokban, tehát „percpolitikában” gondolkodó politikusok figyelmet a távlatokra, azokra a kihívásokra,

amelyek egyrészt függetlenek a 2022-es ellenzéki vereségtől, másrészt azokra, amelyek nagyon is meghatározták az Orbán-rendszer folytatását.

A kötet három fejezete egyúttal három társadalmi, politikai, gazdasági kihíváshalmaz gócpontjaival foglalkozik.

Globális kihívások

Az első részben Losoncz Alpár elemzi a globális „válságkapitalizmus” helyzetét és a geopolitikai gazdaságtant, Andor László Európa és nemzetek jövőjét vizsgálja, Csáki György a fejlődés és felzárkózás örök dilemmáit vizsgálja meg a poszthegemoniális világrendben, jómagam pedig azt a kérdést teszem fel, hogy az ökológiai- és klímaválság korában van-e jövője a demokráciának.

Egyenlőség, struktúra, ideológia

A következő fejezetben Pogátsa Zoltán a kapitalizmus lehetséges alternatíváit, Éber Márk Áron az egyenlőtlenségek lehetséges kezelési módjait tárgyalja, míg Huszár Ákos a magyarországi társadalmi egyenlőtlenségekkel és mobilitással, Kiss Viktor pedig a hazai ideológiai- és hegemónia-viszonyokkal foglalkozik.

Korszakunk alapvető szakpolitikai és társadalmi nyilvánossághoz kapcsolódó kérdései

A harmadik, egyben utolsó fejezetben Krekó Péter a társadalmi értékrend és a politikai magatartás kapcsolatát, Bajomi-Lázár Péter a demokratikus médiaelméleteket és a tájékozódás jogát, valamint a tájékoztatást kötelességét, Knausz Imre a műveltség demokratizálásának lehetőségeit vizsgálja, Berényi Eszter pedig azt elemzi, hogy milyen kapcsolatban van a magyar iskolarendszer és a társadalmi esélyegyenlőtlenség lesújtó valósága.

PODCAST – Földes Györggyel és Antal Attilával

Miért érdemes baloldali politikával nekilátni a rendszerváltásnak, és hogyan érdemes a baloldali elveket a reálpolitika szolgálatatába állítani? Lehet-e egyáltalán baloldali politikát folytatni kormányzati pozícióból? A Klubrádió Szabad a pálya c. műsorának adásában, 2021. november 5-én Földes György és Antal Attila beszélgetett a kötet kapcsán a baloldalról és a társadalmi, politikai kihívásokról. Az adás itt hallgatható:

A kötet abból indul ki, hogy a 21. század elejének egymásra torlódó válságai nyomán határhelyzethez érkeztünk, amelyet csak súlyosbít (de e válsághalmazt a maga mélységében nem magyarázza) az Orbán-rendszer kialakulása és 2022-es folytatódása. Éppen ezért

a jelenlegi berendezkedésen változtatni kívánó politikusoknak, közéleti és civil szereplőknek az igazságosság, demokrácia és fenntarthatóság struktúráit kellene először megvizsgálni,

hiszen ahogyan erre az előszóban is utalunk: „ezekben a sorsfordító, ökológiai és klímaválsággal, járványokkal és háborúval terhelt időkben is e három problémakör által határolt térben zajlik az életünk”. A kötet célja természetesen nem a közvetlen politikai hatás kiváltása, az nem is lehet. Azt azonban szeretnénk, hogy

ha végre elindulna egy olyan közéleti diskurzus, amelynek keretében a mindannyiunkat sújtó problémákról végre közösen és tabuk nélkül tudnánk beszélni

Ahogyan Földes György megfogalmazza a kötetet lezáró esszéjében: „Az elmélet azzal válik teljessé, ha segít a politikai stratégia kialakításában. Ez utóbbi megléte vagy hiánya jelzi valamely elmélet sikerét vagy kudarcát. A történelmi tapasztalatok e tétel fordítottját is igazolják: jövőkép, ideológia és elmélet, tehát az értékek és érdekek képviselete és összekapcsolása nélkül a politikai mozgalmak sikerei – lelepleződésük okán vagy támogatottságuk megcsappanása következtében – rövid életűek.” (311.). Reményeink szerint kötetünkkel hozzá tudunk járulni az egymásra rakódó válságok körüli közéleti diskurzushoz, másrészt korszakunk elmélet- és értelmiségellenes közegében fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy semmilyen politika nem nélkülözheti a társadalomelméleti megalapozást.