80 éve, 1942. március 9-én lett Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós, akinek neve összefonódott a hintapolitikával. De igaz-e ez a negatív minősítés vagy más okozta a kormányfő és külpolitikájának bukását, ill. 1944 márciusában Magyarország német megszállását?
A magyar nép jelleméhez nem illik a titkos szavazás – szólt a kormánypropaganda 100 évvel ezelőtt, amikor visszaállították a nyílt szavazást Magyarországon. Közigazgatási gépezet, anyagi és sajtófölény, ellenzékiek lehallgatása, gyűlések betiltása, ajánlások hamisítása, választók manipulálása és leszavaztatása, gerrymandering – milyen eszközökkel biztosították a kormánypárt győzelmét az 1922-es parlamenti választáson?
A „paktum”-ot már az 1920-as években heves viták övezték, majd 1945 után a kommunisták megbélyegző értékelése vált uralkodóvá. Furcsa módon ez az 1950-es évekbeli megítélés a mai napig hatással van sok ismertető és megemlékező cikkre. De valójában miért mentek bele a szociáldemokrata vezetők az 1921-es alkuba?
A nagy gazdasági világválság ugyan felfedte a konszolidáció törékeny egyensúlyát és a valós társadalmi érdekkonfliktusokat, de a bethleni politikai rendszer meghatározó volt még az 1930-as években is.
A heterogenitás élménye, a különböző „idegenek” jelenléte az értelmiség és a polgárok egy részében zavart és félelmet keltett, és összekapcsolódott a modernitás újdonságainak kritikájával, továbbá az antiszemitizmussal.