A Mérce főoldalára

Szerző: Feitl István

A szerző
nemzetközi nőnap

A magyarországi cselédség sanyarú helyzetétől Kádár János feminizmusáig

Egy évszázad alatt sokat változott a nők helyzete. A 20. század elején Magyarországon a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokban is felülreprezentáltak voltak – elég a cselédségre gondolni. A nőket azonban ma is számos hátrány éri: világszerte kevesebb hozzáférésük van intézményekhez, és nagyobb arányban vannak kitéve a szegénységnek, az erőszaknak. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon érdemes felidézni, mennyi munka és küzdelem árán lettek egyenlőbbek a nők – ehhez Feitl István szövegét ajánljuk a nők 20. századi történetéből.

évforduló

Az úri világot nem óhajtotta senki – 80 éve kiáltották ki a második magyar köztársaságot

Ha az 1945 utáni évek rövid demokratikus korszakára, parlamentáris köztársaságára tekintünk, akkor jogosnak tűnik a kérdés: 1946-ban valóban olyan erősek voltak a demokrácia gyökerei Magyarországon, hogy az megszilárdulhatott, vagy legalább ellenállhatott az autokratikus vagy diktatórikus törekvéseknek? A kérdés a 2010 utáni fejlemények ismeretében még indokoltabbnak tekinthető.

Nemzetközi nőnap

A nők 115 éve

A kiüresedett, piramisszerű struktúra helyett szolidáris hálózatokra, nőmozgalomra van szükség. Ladányi Szerénától és Kéthy Annától a virágcsokrokig: Feitl István legújabb cikke a szociáldemokrata nőnap magyarországi történetét foglalja össze.

Emlékezet

Bacsó Béla és Somogyi Béla emlékezete

1920. február 17-én gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava újságíróit Horthy Miklós különítményesei. Kik voltak ezek a szociáldemokrata emberek, és hogyan alakult az emlékezetük?

1956-os forradalom

Az 1956-os munkástanácsokról

A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.

Múltunk és emlékezet

Apollo – a fiatalok útkeresése a harmincas években

Kilencven évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg az Apollo, a fiatal értelmiség egyik első önálló folyóirata, amely nemcsak az első, fiatalok által jegyzett vállalkozás volt, de baloldali humanista arculata miatt az akkori, jobbratolódó világban egy üde progresszív sziget is.

Budapest története

Budapest-történeti Műhely

25 éve, 1999-ben indultak a Budapest-történeti kutatások a Politikatörténeti Intézetben. Feitl István cikke egy többrészes Budapest-történeti sorozatunk első írása.

budapest

„Bűnös város?” – A 150 éves Budapest

„A munkásságra kívánom az olvasó figyelmét felhívni, arra a sok százezer asszonyra és férfira, akik kizárólag munkájukkal járultak hozzá az eredményekhez, két kezükkel építették és újraépítették a várost, és akik nap mint nap gondoskodtak élhetőségéről. A nagy többségről, akiknek szava kivételes alkalmakat leszámítva nem volt hallható, vagy nem hallgatták meg a hatalmasok sáncain belül.”

Az oldalon vannak sütik. Infó.
Rendben