135 évvel ezelőtt, 1888. március 8-án született Mónus Illés, a magyar szociáldemokrata mozgalom politikusa, újságírója és teoretikusa. Marxista, szocialista és demokrata volt egyben – egy olyan korban, amikor nem ezek a gondolatok határozták meg a korszellemet.
Száz éve, 1923. február 21-én mondta ki a Budapesti Királyi Törvényszék Károlyi Mihály grófot hazaárulónak – abszurd módon nem büntető-, hanem polgári peres eljárás keretében és képtelen vádak alapján. Milyen szerepet játszott Károlyi bűnbakká tételében a szimbolikus politizálás, az őszirózsás forradalom emléke elleni propaganda, illetve az, hogy az ország egyik legnagyobb magánvagyona volt a tét?
A 85 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án elhunyt József Attilára emlékezünk, bár a halálozási évfordulók – különösen az ilyen tragikus eseményé − nem éppen ünneplésre alkalmas napok. Mit üzen nekünk ma József Attila?
Negyven éve halt meg Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. Az utolsó vezető volt, aki a kommunizmus közeli felépítését hirdette, de végül csupán stagnálásról, katonai intervenciókról és személyes kitüntetés-mániájáról vált emlékezetessé.
120 éve született Illyés Gyula. A francia forradalom nagy hármas jelszavából alighanem a testvériség és az egyenlőség ragadta meg igazán őt, s paradox módon az Egy mondat a zsarnokságról miatt a szabadságot kötné hozzá a csonka és pontatlan emlékezet.
1922. október 31-én Benito Mussolini a feketeingesei élén menetelt Rómában. Megszerezte a hatalmat, megalakította az első fasiszta kormányt. De pontosan hogyan került hatalomra, és abban mekkora szerepe volt a római menetelésnek, illetve az olasz királynak?
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.
Október 6-án emlékezünk meg az aradi vértanúkról, akiket az 1848. március 15-én indult forradalom- és szabadságharcban játszott szerepük miatt végeztek ki Aradon 1849-ben. Ennek apropóján közöljük újra Feitl István korábbi cikkét, aki a március 15-i megemlékezéseket elemezve arra mutat rá, hogy amióta emlékeznek a forradalomra, úgy próbálta valamennyi rendszer, kormány és szervezet a maga képére formálni.
Meg kell értenünk tényleges helyünket a világban, mégpedig azért, hogy végre leszámoljunk a rendszerváltás korának illúzióival. Ezek az illúziók mélyen munkálnak az emberekben az átmenet óta. Meghatározzák azt, ahogyan a múltunkat és a körülöttünk zajló folyamatokat érzékeljük, ahogyan az Orbán-rendszert megítéljük. Podcast Kiss Viktorral, Marikovszky Andreával és Gerőcs Tamással.
Hetven éve, 1952. július 19-én kezdődött az olimpia Helsinkiben, ahol a magyar csapat minden várakozást felülmúlóan 16 arany, 10 ezüst, és 16 bronzzal az éremtáblázat harmadik helyén végzett az USA és a Szovjetunió mögött.