„A munkásságra kívánom az olvasó figyelmét felhívni, arra a sok százezer asszonyra és férfira, akik kizárólag munkájukkal járultak hozzá az eredményekhez, két kezükkel építették és újraépítették a várost, és akik nap mint nap gondoskodtak élhetőségéről. A nagy többségről, akiknek szava kivételes alkalmakat leszámítva nem volt hallható, vagy nem hallgatták meg a hatalmasok sáncain belül.”
75 éve, 1948. június 12–14-én jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A párt az állam irányításában hasonló helyzetbe került, mint ma a Fidesz, de az MDP a monopolhelyzetét a következő két éven belül minden képzeleten felülmúló módon növesztette totálissá.
Milyen mezőgazdasági programmal előlegezte meg a szocialistákkal, kommunistákkal dolgozó Nyers Rezső a ’89-es átmenetet?
135 évvel ezelőtt, 1888. március 8-án született Mónus Illés, a magyar szociáldemokrata mozgalom politikusa, újságírója és teoretikusa. Marxista, szocialista és demokrata volt egyben – egy olyan korban, amikor nem ezek a gondolatok határozták meg a korszellemet.
Száz éve, 1923. február 21-én mondta ki a Budapesti Királyi Törvényszék Károlyi Mihály grófot hazaárulónak – abszurd módon nem büntető-, hanem polgári peres eljárás keretében és képtelen vádak alapján. Milyen szerepet játszott Károlyi bűnbakká tételében a szimbolikus politizálás, az őszirózsás forradalom emléke elleni propaganda, illetve az, hogy az ország egyik legnagyobb magánvagyona volt a tét?
A 85 évvel ezelőtt, 1937. december 3-án elhunyt József Attilára emlékezünk, bár a halálozási évfordulók – különösen az ilyen tragikus eseményé − nem éppen ünneplésre alkalmas napok. Mit üzen nekünk ma József Attila?
Negyven éve halt meg Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. Az utolsó vezető volt, aki a kommunizmus közeli felépítését hirdette, de végül csupán stagnálásról, katonai intervenciókról és személyes kitüntetés-mániájáról vált emlékezetessé.
120 éve született Illyés Gyula. A francia forradalom nagy hármas jelszavából alighanem a testvériség és az egyenlőség ragadta meg igazán őt, s paradox módon az Egy mondat a zsarnokságról miatt a szabadságot kötné hozzá a csonka és pontatlan emlékezet.
1922. október 31-én Benito Mussolini a feketeingesei élén menetelt Rómában. Megszerezte a hatalmat, megalakította az első fasiszta kormányt. De pontosan hogyan került hatalomra, és abban mekkora szerepe volt a római menetelésnek, illetve az olasz királynak?
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.