A jog sötét oldala. Schmitt, Thiel, Dugin és az autoriter fordulat
Hogyan függ össze a liberális jogrend válsága, a kapitalizmus autoriter tendenciái és a kortárs autokráciák hatása?
Hogyan függ össze a liberális jogrend válsága, a kapitalizmus autoriter tendenciái és a kortárs autokráciák hatása?
Fajsúlyos témáról könnyű olvasmányt adott kezünkbe a Napvilág Kiadó, amikor megjelentette Csunderlik Péter kötetét az Amerikai Egyesült Államok 20. századi történetéről. A szerző az egyetemisták és a laikus közönség számára is érthetően mondja el, honnan hová jutott el az USA mint globális szereplő, kik, mit és hogyan tettek hozzá ehhez a történethez az elmúlt 130 év során. A könyv számos fejezete személyekre fókuszál, miközben az olvasó számára feltárul a 20. századi amerikai kapitalizmus mint gazdasági rend, világhatalmi struktúra és kulturális jelenség. Mindez különösen érdekes lehet napjainkban, amikor az amerikai választások kimenetelén oly sok minden múlik Európa számára is. Andor László írása.
Legyen ismét trendi az összefogás, hiszen nem a szakszervezeteknek van szükségük tagokra, hanem a munkavállalóknak van szüksége hatékony szakszervezetekre érdekeik érvényesítéséhez.
Ötven évvel ezelőtt, 1976. szeptember 7-én hunyt el Kéthly Anna, aki mindvégig baloldali, szocialista politikus maradt.
A 2000-es évek baloldala egyszerre akarta gyökeresen megváltoztatni a világot és elkerülni a korábbi baloldali kísérletek kudarcait. Kiss Viktor legújabb kötetéből vett szemelvényekkel mutatjuk be ezt a világot, amelynek hatása ma is érezhető a baloldali mozgalmakban.
A sarki bolt, az áruház és a bevásárlóközpont – a fogyasztás terei Magyarországon a 20. század második felében, a bőséges ínségtől az ínséges bőségig. Hogyan határozta meg a fogyasztás az emberek gondolkodását és mindennapjait?
90 éve, 1936 márciusában jelent meg Ignotus Pál és József Attila szerkesztésében a Szép Szó című folyóirat „egy goromba, intrikus, gazságokra készülődő világban”.
Egy évszázad alatt sokat változott a nők helyzete. A 20. század elején Magyarországon a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokban is felülreprezentáltak voltak – elég a cselédségre gondolni. A nőket azonban ma is számos hátrány éri: világszerte kevesebb hozzáférésük van intézményekhez, és nagyobb arányban vannak kitéve a szegénységnek, az erőszaknak. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon érdemes felidézni, mennyi munka és küzdelem árán lettek egyenlőbbek a nők – ehhez Feitl István szövegét ajánljuk a nők 20. századi történetéből.
Ha az 1945 utáni évek rövid demokratikus korszakára, parlamentáris köztársaságára tekintünk, akkor jogosnak tűnik a kérdés: 1946-ban valóban olyan erősek voltak a demokrácia gyökerei Magyarországon, hogy az megszilárdulhatott, vagy legalább ellenállhatott az autokratikus vagy diktatórikus törekvéseknek? A kérdés a 2010 utáni fejlemények ismeretében még indokoltabbnak tekinthető.
A száz éve született Liska Tibor nagyobb formátumú közgazdász és gondolkodó volt, mint eddig feltételezték.