Magyarország: sportnagyhatalom!?

Hetven éve, 1952. július 19-én kezdődött az olimpia Helsinkiben, ahol a magyar csapat minden várakozást felülmúlóan 16 arany, 10 ezüst, és 16 bronzzal az éremtáblázat harmadik helyén végzett az USA és a Szovjetunió mögött.

Hollywood a vasfüggönyön túl

Fejezetek az amerikai film 1945 és 1989 közötti magyarországi történetéből, avagy hogyan bukott el az amerikanizációval, a szórakoztatással és a nyereségérdekeltséggel szemben a szocialista kultúrpolitika.

Igazságosság – demokrácia – fenntarthatóság

Melyek a mai „kivételes” korszakunk fő kihívásai? Miért fontosak az igazságosság, demokrácia és fenntarthatóság struktúrái a mai sorsfordító, ökológiai és klímaválsággal, járványokkal és háborúval terhelt időkben?

Mit adott nekünk az 1867-es kiegyezés?

A kiegyezésről alkotott képeink – avagy hogyan látta az alkut/megegyezést Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Bibó István? Minek van kitüntetett helye az emlékezetben: a forradalmi eseményeknek vagy a békés fejlődés korszakának? És mik azok a „monarchikumok”?

Magyar hintapolitika a háborúban?

80 éve, 1942. március 9-én lett Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós, akinek neve összefonódott a hintapolitikával. De igaz-e ez a negatív minősítés vagy más okozta a kormányfő és külpolitikájának bukását, ill. 1944 márciusában Magyarország német megszállását?

Hogyan csaljunk a választáson? – machinációk száz évvel ezelőtt

A magyar nép jelleméhez nem illik a titkos szavazás – szólt a kormánypropaganda 100 évvel ezelőtt, amikor visszaállították a nyílt szavazást Magyarországon. Közigazgatási gépezet, anyagi és sajtófölény, ellenzékiek lehallgatása, gyűlések betiltása, ajánlások hamisítása, választók manipulálása és leszavaztatása, gerrymandering – milyen eszközökkel biztosították a kormánypárt győzelmét az 1922-es parlamenti választáson? 

A nemzeti rajzszegtől az országzászlón át a székelykapuig: Trianon és a tárgyi kultúra

A trianoni döntés elleni mindennapi tiltakozás tárgyak ezreinek megszületését is eredményezte. Nemcsak művészek alkotásaira gondolhatunk, hanem az otthonokban készült falvédőkre, faragványokra. Természetesen élelmes vállalkozók az üzleti lehetőséget is meglátták a „Nem, nem soha” feliratú dísztárgyakban és használati eszközökben. Mindezek aztán a trauma feldolgozásán túl az emlékezet alakításának is ágensei lettek.