A szociáldemokrácia felszámolása Magyarországon

75 éve, 1948. június 12–14-én jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A párt az állam irányításában hasonló helyzetbe került, mint ma a Fidesz, de az MDP a monopolhelyzetét a következő két éven belül minden képzeleten felülmúló módon növesztette totálissá.

Politikai per polgári köntösben – Károlyi Mihály vagyonának elvétele

Száz éve, 1923. február 21-én mondta ki a Budapesti Királyi Törvényszék Károlyi Mihály grófot hazaárulónak – abszurd módon nem büntető-, hanem polgári peres eljárás keretében és képtelen vádak alapján. Milyen szerepet játszott Károlyi bűnbakká tételében a szimbolikus politizálás, az őszirózsás forradalom emléke elleni propaganda, illetve az, hogy az ország egyik legnagyobb magánvagyona volt a tét?

A paraszt republikánus – Emlékezés Illyés Gyulára

120 éve született Illyés Gyula. A francia forradalom nagy hármas jelszavából alighanem a testvériség és az egyenlőség ragadta meg igazán őt, s paradox módon az Egy mondat a zsarnokságról miatt a szabadságot kötné hozzá a csonka és pontatlan emlékezet.

A római menetelés, amely divatot teremtett

1922. október 31-én Benito Mussolini a feketeingesei élén menetelt Rómában. Megszerezte a hatalmat, megalakította az első fasiszta kormányt. De pontosan hogyan került hatalomra, és abban mekkora szerepe volt a római menetelésnek, illetve az olasz királynak?

„A hosszú háború elvadította a lakosságot, militarizálta a politikai életet”

Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.

Változó március 15-ék. Az ünnepnapi historizálások története a XX. században

Október 6-án emlékezünk meg az aradi vértanúkról, akiket az 1848. március 15-én indult forradalom- és szabadságharcban játszott szerepük miatt végeztek ki Aradon 1849-ben. Ennek apropóján közöljük újra Feitl István korábbi cikkét, aki a március 15-i megemlékezéseket elemezve arra mutat rá, hogy amióta emlékeznek a forradalomra, úgy próbálta valamennyi rendszer, kormány és szervezet a maga képére formálni.