„A hosszú háború elvadította a lakosságot, militarizálta a politikai életet”

Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.

Magyar hintapolitika a háborúban?

80 éve, 1942. március 9-én lett Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós, akinek neve összefonódott a hintapolitikával. De igaz-e ez a negatív minősítés vagy más okozta a kormányfő és külpolitikájának bukását, ill. 1944 márciusában Magyarország német megszállását?

100 éve kötötték meg a „Bethlen–Peyer-paktumot”

A „paktum”-ot már az 1920-as években heves viták övezték, majd 1945 után a kommunisták megbélyegző értékelése vált uralkodóvá. Furcsa módon ez az 1950-es évekbeli megítélés a mai napig hatással van sok ismertető és megemlékező cikkre. De valójában miért mentek bele a szociáldemokrata vezetők az 1921-es alkuba?