A „paktum”-ot már az 1920-as években heves viták övezték, majd 1945 után a kommunisták megbélyegző értékelése vált uralkodóvá. Furcsa módon ez az 1950-es évekbeli megítélés a mai napig hatással van sok ismertető és megemlékező cikkre. De valójában miért mentek bele a szociáldemokrata vezetők az 1921-es alkuba?
Az 1949–1956 közötti évek kapcsán az utóbbi időben leginkább csak a politikai erőszak különböző megnyilatkozásairól olvashatunk. Mégis, mit lehet, érdemes tudni a Rákosi-kor egészéről, a politikai kérdésektől egészen a mindennapok világáig?
A fehérterror áldozatai ugyanúgy megérdemlik az emlékezést, mint a másik oldal halottai.
A neoliberalizmust nem az államszocialista rendszerek összeomlása után terjedt el Kelet-Közép-Európában, hanem már jóval 1989 előtt áthatotta többek között a Kádár-rendszert. A nyugati közgazdászok, politikusok tanulmányozták az államszocialista rendszerek gazdasági és társadalompolitikai megoldásait, különösen az állami tervgazdaság működését és többek között ez vezetett a neoliberalizmus megújulásához is.
Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójának tavalyi cikkét közöljük újra abból az alkalomból, hogy a szerző 2021. október 6-án Gyáni Gábor és Csunderlik Péter történészekkel beszélgetett Trianon 100. évfordulójának tanulságairól az emlékezetpolitika és a történetírás szemszögéből.
Milyen volt az 1898-as rabszolgatörvény? Mióta magas Magyarországon az öngyilkosságok száma? Hogyan került egymás mellé Kossuth Lajos és Ferenc József képe a parasztházak szobafalán? Kihúzták-e a talajt a magyarság alól a román bankok? – A dualizmus kora a politikától a mindennapokig
A második világháború lerombolta a haladásba vetett hitet, vagy a jók győzelmével éppen hogy megerősítette azt a világtörténelem legvéresebb eposza? És a különböző hadviselő országok filmesei miképp dolgozták fel a feldolgozhatatlan szörnyűségeket?
A kormánypártok a média jó részének gyarmatosításával és propagandacélokra való fordításával az évtized második felére ideológiai hegemóniát vívtak ki maguknak. A pártrendszerben kialakuló „centrális erőtér” immár a médiarendszerben is kialakult. Hogyan jutottunk el ideáig? Mit is tekintünk propagandának, és az hogyan működik?
Miért nem sikeres az elméleti és a politikai baloldal kapitalizmus ellen folytatott harca? Egyáltalán kapitalizmusellenesnek tekinthetők-e az elmúlt évek baloldali megmozdulásai? Vagy a kapitalista realizmus ezeket is bekebelezte? Mark Fisher szerint „Az antikapitalizmus korábbi formáinak kudarca nem ok a reménytelenségre, de a kudarc romantizálására sem, amely a vereséget szenvedett kisebbség kényelmes pozíciójában ülő baloldal másik gyenge pontja.”
A székely zászló nemcsak etnopolitikai jelkép, a kisebbségi közösség politikai jellegének kikristályosítója vagy a székely identitáspolitika tárgya, hanem egyúttal a hétköznapi emberek számára is hozzáférhető, az otthonosságot és biztonságot megtestesítő tárgy is.