Választástörténet
A remény választása? „Ellenzékváltás” 1939-ben
85 éve, 1939. május 28–29-én parlamenti választást rendeztek Magyarországon, amelynek meglepetését egy „új erő”, a nemzetiszocialisták viszonylagos sikere jelentette.
Címke: választás
Budapest története
Bordélyok, büfék, biciklisek és a keresztény Budapest
Kérdések és válaszok a főváros történetéből: elfogadott prostitúció, terjedő gyorsbüfék, tömeges kerékpározás, budapesti olimpia és sajátos választói magatartás
Budapest története
![A Martinovics Kávéház nagyterme. Forrás: Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum. Képeslapgyűjtemény (KF) [PC:184019]](https://d3knx7v8i1y46b.cloudfront.net/sites/8/2024/04/09075253526_Martinovics-730x487.jpg)
Kávéház és munkásmozgalom Józsefvárosban
A budapesti kávéház polgári világ – vagy mégsem? Józsefvárosi történetek a 20. század első évtizedeiből.
Budapest története
Budapest-történeti Műhely
25 éve, 1999-ben indultak a Budapest-történeti kutatások a Politikatörténeti Intézetben. Feitl István cikke egy többrészes Budapest-történeti sorozatunk első írása.
választástörténet
Totális kampány, baloldali visszatérés – a 2002-es parlamenti választások
Sikerpropaganda és „köteles beszéd”; Nemzeti Színház és Terror Háza; Orbán–Medgyessy-vita; gázáremelés és „suttogó propaganda”; sokkoló vereség és meglepő győzelem – felidézzük a 20 évvel ezelőtti kampányt.
választástörténet
Hogyan csaljunk a választáson? – machinációk száz évvel ezelőtt
A magyar nép jelleméhez nem illik a titkos szavazás – szólt a kormánypropaganda 100 évvel ezelőtt, amikor visszaállították a nyílt szavazást Magyarországon. Közigazgatási gépezet, anyagi és sajtófölény, ellenzékiek lehallgatása, gyűlések betiltása, ajánlások hamisítása, választók manipulálása és leszavaztatása, gerrymandering – milyen eszközökkel biztosították a kormánypárt győzelmét az 1922-es parlamenti választáson?
Múltunk és emlékezet
75 évvel ezelőtt törölték el a magyar nemesi rangokat
A második világháború után a politika új nyelven beszélt, és abban is igyekezett felszámolni az úr–szolga viszonyt. Törvény mondta ki a nemesi rangok (herceg, gróf, báró stb.), a vitézi cím és a tekintélyelvű megszólítások (a főméltóságú úrtól egészen a tésasszonyig) megszűnését.