„A hosszú háború elvadította a lakosságot, militarizálta a politikai életet”

Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.

Változó március 15-ék. Az ünnepnapi historizálások története a XX. században

Október 6-án emlékezünk meg az aradi vértanúkról, akiket az 1848. március 15-én indult forradalom- és szabadságharcban játszott szerepük miatt végeztek ki Aradon 1849-ben. Ennek apropóján közöljük újra Feitl István korábbi cikkét, aki a március 15-i megemlékezéseket elemezve arra mutat rá, hogy amióta emlékeznek a forradalomra, úgy próbálta valamennyi rendszer, kormány és szervezet a maga képére formálni.

Vitatható-e a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye?

Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójának tavalyi cikkét közöljük újra abból az alkalomból, hogy a szerző 2021. október 6-án Gyáni Gábor és Csunderlik Péter történészekkel beszélgetett Trianon 100. évfordulójának tanulságairól az emlékezetpolitika és a történetírás szemszögéből.