1956-os forradalom
Az 1956-os munkástanácsokról
A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.
Címke: emlékezetpolitika
nőmozgalom
Milyen közellenség lehetett, hogy azonnal ki kellett végezni? Koltói Anna emlékére
Fáradhatatlanul foglalkozott olyan, a nőket érintő szociális kérdésekkel, mint a védőnők képzettsége, a szülőotthonok, árvaházak, napközik, bölcsődék számának növelése, a gyermekétkeztetési kedvezmény emelése, valamint a lakásínség enyhítése.
emlékezetpolitika
„A hosszú háború elvadította a lakosságot, militarizálta a politikai életet”
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.
Múltunk és emlékezet
Változó március 15-ék. Az ünnepnapi historizálások története a XX. században
Október 6-án emlékezünk meg az aradi vértanúkról, akiket az 1848. március 15-én indult forradalom- és szabadságharcban játszott szerepük miatt végeztek ki Aradon 1849-ben. Ennek apropóján közöljük újra Feitl István korábbi cikkét, aki a március 15-i megemlékezéseket elemezve arra mutat rá, hogy amióta emlékeznek a forradalomra, úgy próbálta valamennyi rendszer, kormány és szervezet a maga képére formálni.
történelem
Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések
1961-ben zajlott a jeruzsálemi kerületi bíróságon Adolf Eichmann SS-alezredes büntetőpere, amelynek ítélete alapján hatvan éve, 1962. május 31-én kivégezték. A Múltunk most megjelent 2022/1. számának tanulmányai a per magyar vonatkozásait járják körül.
Múltunk és emlékezet
Egy ember, aki kétszer tűnt el – Cservenka Miklós 150. születésnapjára
A fehérterror áldozatai ugyanúgy megérdemlik az emlékezést, mint a másik oldal halottai.
Múltunk és emlékezet
Vitatható-e a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye?
Egry Gábor, a Politikatörténeti Intézet főigazgatójának tavalyi cikkét közöljük újra abból az alkalomból, hogy a szerző 2021. október 6-án Gyáni Gábor és Csunderlik Péter történészekkel beszélgetett Trianon 100. évfordulójának tanulságairól az emlékezetpolitika és a történetírás szemszögéből.
Társadalomelméleti Műhely
Tárgyiasult vágyak. A zászló a székely identitáspolitika szolgálatában
A székely zászló nemcsak etnopolitikai jelkép, a kisebbségi közösség politikai jellegének kikristályosítója vagy a székely identitáspolitika tárgya, hanem egyúttal a hétköznapi emberek számára is hozzáférhető, az otthonosságot és biztonságot megtestesítő tárgy is.
demokratikus szocializmus
A miniszterelnök Nagy Imre újfajta utat jelölt ki Magyarország számára
Azon igyekezett, hogy minden szaktudást megbecsüljön, ezért a gyanakvás, ellenségesség légkörét száműzte a társadalomból.
PTI Podcast
Bethlen100 – régi vágású egyensúlypolitika a tömegpolitika korában?
A nagy gazdasági világválság ugyan felfedte a konszolidáció törékeny egyensúlyát és a valós társadalmi érdekkonfliktusokat, de a bethleni politikai rendszer meghatározó volt még az 1930-as években is.