Kilencven évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg az Apollo, a fiatal értelmiség egyik első önálló folyóirata, amely nemcsak az első, fiatalok által jegyzett vállalkozás volt, de baloldali humanista arculata miatt az akkori, jobbratolódó világban egy üde progresszív sziget is.
25 éve, 1999-ben indultak a Budapest-történeti kutatások a Politikatörténeti Intézetben. Feitl István cikke egy többrészes Budapest-történeti sorozatunk első írása.
Százöt éve, 1919. január 11-én lett a Magyar Népköztársaság elnöke Károlyi Mihály. Miért érdemes erre és az 1918–1919-es közép-európai köztársasági pillanatra emlékezni?
„A munkásságra kívánom az olvasó figyelmét felhívni, arra a sok százezer asszonyra és férfira, akik kizárólag munkájukkal járultak hozzá az eredményekhez, két kezükkel építették és újraépítették a várost, és akik nap mint nap gondoskodtak élhetőségéről. A nagy többségről, akiknek szava kivételes alkalmakat leszámítva nem volt hallható, vagy nem hallgatták meg a hatalmasok sáncain belül.”
75 éve, 1948. június 12–14-én jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A párt az állam irányításában hasonló helyzetbe került, mint ma a Fidesz, de az MDP a monopolhelyzetét a következő két éven belül minden képzeleten felülmúló módon növesztette totálissá.
Milyen mezőgazdasági programmal előlegezte meg a szocialistákkal, kommunistákkal dolgozó Nyers Rezső a ’89-es átmenetet?
Száz éve, 1923. február 21-én mondta ki a Budapesti Királyi Törvényszék Károlyi Mihály grófot hazaárulónak – abszurd módon nem büntető-, hanem polgári peres eljárás keretében és képtelen vádak alapján. Milyen szerepet játszott Károlyi bűnbakká tételében a szimbolikus politizálás, az őszirózsás forradalom emléke elleni propaganda, illetve az, hogy az ország egyik legnagyobb magánvagyona volt a tét?
Negyven éve halt meg Leonyid Iljics Brezsnyev szovjet pártfőtitkár. Az utolsó vezető volt, aki a kommunizmus közeli felépítését hirdette, de végül csupán stagnálásról, katonai intervenciókról és személyes kitüntetés-mániájáról vált emlékezetessé.
1922. október 31-én Benito Mussolini a feketeingesei élén menetelt Rómában. Megszerezte a hatalmat, megalakította az első fasiszta kormányt. De pontosan hogyan került hatalomra, és abban mekkora szerepe volt a római menetelésnek, illetve az olasz királynak?
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.