Hollywood
Hollywood a vasfüggönyön túl
Fejezetek az amerikai film 1945 és 1989 közötti magyarországi történetéből, avagy hogyan bukott el az amerikanizációval, a szórakoztatással és a nyereségérdekeltséggel szemben a szocialista kultúrpolitika.
Címke: történelem
történelem
Az Eichmann-per hatvan év távlatából: értelmezések és közvetítések
1961-ben zajlott a jeruzsálemi kerületi bíróságon Adolf Eichmann SS-alezredes büntetőpere, amelynek ítélete alapján hatvan éve, 1962. május 31-én kivégezték. A Múltunk most megjelent 2022/1. számának tanulmányai a per magyar vonatkozásait járják körül.
évforduló
Mit adott nekünk az 1867-es kiegyezés?
A kiegyezésről alkotott képeink – avagy hogyan látta az alkut/megegyezést Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Bibó István? Minek van kitüntetett helye az emlékezetben: a forradalmi eseményeknek vagy a békés fejlődés korszakának? És mik azok a „monarchikumok”?
választástörténet
Totális kampány, baloldali visszatérés – a 2002-es parlamenti választások
Sikerpropaganda és „köteles beszéd”; Nemzeti Színház és Terror Háza; Orbán–Medgyessy-vita; gázáremelés és „suttogó propaganda”; sokkoló vereség és meglepő győzelem – felidézzük a 20 évvel ezelőtti kampányt.
évforduló
Magyar hintapolitika a háborúban?
80 éve, 1942. március 9-én lett Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós, akinek neve összefonódott a hintapolitikával. De igaz-e ez a negatív minősítés vagy más okozta a kormányfő és külpolitikájának bukását, ill. 1944 márciusában Magyarország német megszállását?
választástörténet
Hogyan csaljunk a választáson? – machinációk száz évvel ezelőtt
A magyar nép jelleméhez nem illik a titkos szavazás – szólt a kormánypropaganda 100 évvel ezelőtt, amikor visszaállították a nyílt szavazást Magyarországon. Közigazgatási gépezet, anyagi és sajtófölény, ellenzékiek lehallgatása, gyűlések betiltása, ajánlások hamisítása, választók manipulálása és leszavaztatása, gerrymandering – milyen eszközökkel biztosították a kormánypárt győzelmét az 1922-es parlamenti választáson?
Múltunk és emlékezet
A nemzeti rajzszegtől az országzászlón át a székelykapuig: Trianon és a tárgyi kultúra
A trianoni döntés elleni mindennapi tiltakozás tárgyak ezreinek megszületését is eredményezte. Nemcsak művészek alkotásaira gondolhatunk, hanem az otthonokban készült falvédőkre, faragványokra. Természetesen élelmes vállalkozók az üzleti lehetőséget is meglátták a „Nem, nem soha” feliratú dísztárgyakban és használati eszközökben. Mindezek aztán a trauma feldolgozásán túl az emlékezet alakításának is ágensei lettek.
évforduló
Göncz Árpád és a magyar nép
„Ha az akkori világnézetemet meg akarom határozni, annak egyik jellemzője a magyarság volt, a másik a népi kultúra, a harmadik a parasztradikalizmus, tehát a földbirtokreform követelése, a negyedik egy közösségi életforma iránti sóvárgás.”
Múltunk és emlékezet
A tervgazdaságtól a tervező társadalomig
Mi történne Magyarországon, ha magas színvonalú trendkutatás és prognóziselemzés folyna? Talán nem uralná olyan mértékben egyes személyek hobbija, ad hoc ötletek, látens érdekcsoportok nyomásgyakorló ereje a magyar társadalmat mint ma. 72 éve fogadták el az első ötéves tervről szóló törvényt.
Múltunk és emlékezet
75 évvel ezelőtt törölték el a magyar nemesi rangokat
A második világháború után a politika új nyelven beszélt, és abban is igyekezett felszámolni az úr–szolga viszonyt. Törvény mondta ki a nemesi rangok (herceg, gróf, báró stb.), a vitézi cím és a tekintélyelvű megszólítások (a főméltóságú úrtól egészen a tésasszonyig) megszűnését.