A sarki bolt, az áruház és a bevásárlóközpont – a fogyasztás terei Magyarországon a 20. század második felében, a bőséges ínségtől az ínséges bőségig. Hogyan határozta meg a fogyasztás az emberek gondolkodását és mindennapjait?
Egy évszázad alatt sokat változott a nők helyzete. A 20. század elején Magyarországon a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokban is felülreprezentáltak voltak – elég a cselédségre gondolni. A nőket azonban ma is számos hátrány éri: világszerte kevesebb hozzáférésük van intézményekhez, és nagyobb arányban vannak kitéve a szegénységnek, az erőszaknak. Március 8-án, a nemzetközi nőnapon érdemes felidézni, mennyi munka és küzdelem árán lettek egyenlőbbek a nők – ehhez Feitl István szövegét ajánljuk a nők 20. századi történetéből.
Ha az 1945 utáni évek rövid demokratikus korszakára, parlamentáris köztársaságára tekintünk, akkor jogosnak tűnik a kérdés: 1946-ban valóban olyan erősek voltak a demokrácia gyökerei Magyarországon, hogy az megszilárdulhatott, vagy legalább ellenállhatott az autokratikus vagy diktatórikus törekvéseknek? A kérdés a 2010 utáni fejlemények ismeretében még indokoltabbnak tekinthető.
„A szocialista munkásság három oszlopa vívja meg harcait világszerte. Ezek: pártszervezet, szakszervezet, szövetkezet”. Vajon miért volt ilyen fontos a munkásmozgalomnak a szövetkezet?
A kiüresedett, piramisszerű struktúra helyett szolidáris hálózatokra, nőmozgalomra van szükség. Ladányi Szerénától és Kéthy Annától a virágcsokrokig: Feitl István legújabb cikke a szociáldemokrata nőnap magyarországi történetét foglalja össze.
100 éve, 1925. február 28-án hunyt el Friedrich Ebert, aki a világháborús vereséget követő 1918 őszi forradalom szociáldemokrata vezetőjeként, majd a Weimari Köztársaság első elnökeként vezette át Németországot a császárságból a polgári demokráciába.
1920. február 17-én gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava újságíróit Horthy Miklós különítményesei. Kik voltak ezek a szociáldemokrata emberek, és hogyan alakult az emlékezetük?
Kérdések és válaszok a futó nők fölzaklató látványáról, sportoló munkásokról, edzett keresztényekről és puhány zsidókról, futballista miniszterelnökről
Megosztó ünnepség a „bűnös városban” – Nagyszabású beruházások és a megyék ajándékai – Küzdelem a másfél mázsás torta körül
A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.