A római menetelés, amely divatot teremtett

1922. október 31-én Benito Mussolini a feketeingesei élén menetelt Rómában. Megszerezte a hatalmat, megalakította az első fasiszta kormányt. De pontosan hogyan került hatalomra, és abban mekkora szerepe volt a római menetelésnek, illetve az olasz királynak?

„A hosszú háború elvadította a lakosságot, militarizálta a politikai életet”

Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.

Változó március 15-ék. Az ünnepnapi historizálások története a XX. században

Október 6-án emlékezünk meg az aradi vértanúkról, akiket az 1848. március 15-én indult forradalom- és szabadságharcban játszott szerepük miatt végeztek ki Aradon 1849-ben. Ennek apropóján közöljük újra Feitl István korábbi cikkét, aki a március 15-i megemlékezéseket elemezve arra mutat rá, hogy amióta emlékeznek a forradalomra, úgy próbálta valamennyi rendszer, kormány és szervezet a maga képére formálni.

Magyarország: sportnagyhatalom!?

Hetven éve, 1952. július 19-én kezdődött az olimpia Helsinkiben, ahol a magyar csapat minden várakozást felülmúlóan 16 arany, 10 ezüst, és 16 bronzzal az éremtáblázat harmadik helyén végzett az USA és a Szovjetunió mögött.

Hollywood a vasfüggönyön túl

Fejezetek az amerikai film 1945 és 1989 közötti magyarországi történetéből, avagy hogyan bukott el az amerikanizációval, a szórakoztatással és a nyereségérdekeltséggel szemben a szocialista kultúrpolitika.

Mit adott nekünk az 1867-es kiegyezés?

A kiegyezésről alkotott képeink – avagy hogyan látta az alkut/megegyezést Kossuth Lajos, Deák Ferenc és Bibó István? Minek van kitüntetett helye az emlékezetben: a forradalmi eseményeknek vagy a békés fejlődés korszakának? És mik azok a „monarchikumok”?