Fáradhatatlanul foglalkozott olyan, a nőket érintő szociális kérdésekkel, mint a védőnők képzettsége, a szülőotthonok, árvaházak, napközik, bölcsődék számának növelése, a gyermekétkeztetési kedvezmény emelése, valamint a lakásínség enyhítése.
85 éve, 1939. május 28–29-én parlamenti választást rendeztek Magyarországon, amelynek meglepetését egy „új erő”, a nemzetiszocialisták viszonylagos sikere jelentette.
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.
A fehérterror áldozatai ugyanúgy megérdemlik az emlékezést, mint a másik oldal halottai.