Kávéház és munkásmozgalom Józsefvárosban
A budapesti kávéház polgári világ – vagy mégsem? Józsefvárosi történetek a 20. század első évtizedeiből.
A budapesti kávéház polgári világ – vagy mégsem? Józsefvárosi történetek a 20. század első évtizedeiből.
25 éve, 1999-ben indultak a Budapest-történeti kutatások a Politikatörténeti Intézetben. Feitl István cikke egy többrészes Budapest-történeti sorozatunk első írása.
A második világháború után a politika új nyelven beszélt, és abban is igyekezett felszámolni az úr–szolga viszonyt. Törvény mondta ki a nemesi rangok (herceg, gróf, báró stb.), a vitézi cím és a tekintélyelvű megszólítások (a főméltóságú úrtól egészen a tésasszonyig) megszűnését.
A fő politikai folyamatok ma sem a populizmus, sem az osztályharc hagyományos fogalmával nem érthetők meg. A Politikatörténeti Intézet és a Társadalomelméleti Műhely podcastjában Kiss Viktor új könyvéről volt szó.
A nagy gazdasági világválság ugyan felfedte a konszolidáció törékeny egyensúlyát és a valós társadalmi érdekkonfliktusokat, de a bethleni politikai rendszer meghatározó volt még az 1930-as években is.
És miben tért el a hungaristák antiszemitizmusa a Horthyt is jellemző szelektív antiszemitizmustól, valamint a középkor zsidóellenességétől?
A heterogenitás élménye, a különböző „idegenek” jelenléte az értelmiség és a polgárok egy részében zavart és félelmet keltett, és összekapcsolódott a modernitás újdonságainak kritikájával, továbbá az antiszemitizmussal.
A Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetből közlünk szemelvényeket.
A Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetből közlünk szemelvényeket.
A kommunistákat ért orgiavádak meglehetősen konvencionálisak. A hatalom képviselői – mint általában – az antikvitásból merítettek példát a társadalmi rendet veszélyeztető csoportok diszkreditálására.