Sokarcú matuzsálem – Budapest 150
Várossá lett magántőke, várossá lett adóforintok, térben sűrűsödő gócpont és a világváros árnyékos oldala – a 150 éves Budapest születésének, alakulásának különböző nézőpontjai.
Várossá lett magántőke, várossá lett adóforintok, térben sűrűsödő gócpont és a világváros árnyékos oldala – a 150 éves Budapest születésének, alakulásának különböző nézőpontjai.
A budapesti kávéház polgári világ – vagy mégsem? Józsefvárosi történetek a 20. század első évtizedeiből.
25 éve, 1999-ben indultak a Budapest-történeti kutatások a Politikatörténeti Intézetben. Feitl István cikke egy többrészes Budapest-történeti sorozatunk első írása.
„A munkásságra kívánom az olvasó figyelmét felhívni, arra a sok százezer asszonyra és férfira, akik kizárólag munkájukkal járultak hozzá az eredményekhez, két kezükkel építették és újraépítették a várost, és akik nap mint nap gondoskodtak élhetőségéről. A nagy többségről, akiknek szava kivételes alkalmakat leszámítva nem volt hallható, vagy nem hallgatták meg a hatalmasok sáncain belül.”
A heterogenitás élménye, a különböző „idegenek” jelenléte az értelmiség és a polgárok egy részében zavart és félelmet keltett, és összekapcsolódott a modernitás újdonságainak kritikájával, továbbá az antiszemitizmussal.
„Nincs többé belépődíj, mindenki, aki dolgozik, szabadon lehet részese az élet örömeinek, mert munkájával megváltotta a belépés jogát.” – hangsúlyozta Dienes László népbiztos.