Háború, elnyomás, imperializmus és a baloldal
Az imperializmus bő egy évszázadon át a baloldal társadalomkritikai elemzés eszköze volt. Ugyanakkor ma a hazai jobboldal is felhasználja e keretet.
Az imperializmus bő egy évszázadon át a baloldal társadalomkritikai elemzés eszköze volt. Ugyanakkor ma a hazai jobboldal is felhasználja e keretet.
Melyek a mai „kivételes” korszakunk fő kihívásai? Miért fontosak az igazságosság, demokrácia és fenntarthatóság struktúrái a mai sorsfordító, ökológiai és klímaválsággal, járványokkal és háborúval terhelt időkben?
A neoliberalizmust nem az államszocialista rendszerek összeomlása után terjedt el Kelet-Közép-Európában, hanem már jóval 1989 előtt áthatotta többek között a Kádár-rendszert. A nyugati közgazdászok, politikusok tanulmányozták az államszocialista rendszerek gazdasági és társadalompolitikai megoldásait, különösen az állami tervgazdaság működését és többek között ez vezetett a neoliberalizmus megújulásához is.
Miért nem sikeres az elméleti és a politikai baloldal kapitalizmus ellen folytatott harca? Egyáltalán kapitalizmusellenesnek tekinthetők-e az elmúlt évek baloldali megmozdulásai? Vagy a kapitalista realizmus ezeket is bekebelezte? Mark Fisher szerint „Az antikapitalizmus korábbi formáinak kudarca nem ok a reménytelenségre, de a kudarc romantizálására sem, amely a vereséget szenvedett kisebbség kényelmes pozíciójában ülő baloldal másik gyenge pontja.”
A székely zászló nemcsak etnopolitikai jelkép, a kisebbségi közösség politikai jellegének kikristályosítója vagy a székely identitáspolitika tárgya, hanem egyúttal a hétköznapi emberek számára is hozzáférhető, az otthonosságot és biztonságot megtestesítő tárgy is.
A fő politikai folyamatok ma sem a populizmus, sem az osztályharc hagyományos fogalmával nem érthetők meg. A Politikatörténeti Intézet és a Társadalomelméleti Műhely podcastjában Kiss Viktor új könyvéről volt szó.