A kiüresedett, piramisszerű struktúra helyett szolidáris hálózatokra, nőmozgalomra van szükség. Ladányi Szerénától és Kéthy Annától a virágcsokrokig: Feitl István legújabb cikke a szociáldemokrata nőnap magyarországi történetét foglalja össze.
100 éve, 1925. február 28-án hunyt el Friedrich Ebert, aki a világháborús vereséget követő 1918 őszi forradalom szociáldemokrata vezetőjeként, majd a Weimari Köztársaság első elnökeként vezette át Németországot a császárságból a polgári demokráciába.
1920. február 17-én gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava újságíróit Horthy Miklós különítményesei. Kik voltak ezek a szociáldemokrata emberek, és hogyan alakult az emlékezetük?
Fáradhatatlanul foglalkozott olyan, a nőket érintő szociális kérdésekkel, mint a védőnők képzettsége, a szülőotthonok, árvaházak, napközik, bölcsődék számának növelése, a gyermekétkeztetési kedvezmény emelése, valamint a lakásínség enyhítése.
85 éve, 1939. május 28–29-én parlamenti választást rendeztek Magyarországon, amelynek meglepetését egy „új erő”, a nemzetiszocialisták viszonylagos sikere jelentette.
75 éve, 1948. június 12–14-én jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A párt az állam irányításában hasonló helyzetbe került, mint ma a Fidesz, de az MDP a monopolhelyzetét a következő két éven belül minden képzeleten felülmúló módon növesztette totálissá.
135 évvel ezelőtt, 1888. március 8-án született Mónus Illés, a magyar szociáldemokrata mozgalom politikusa, újságírója és teoretikusa. Marxista, szocialista és demokrata volt egyben – egy olyan korban, amikor nem ezek a gondolatok határozták meg a korszellemet.
A „paktum”-ot már az 1920-as években heves viták övezték, majd 1945 után a kommunisták megbélyegző értékelése vált uralkodóvá. Furcsa módon ez az 1950-es évekbeli megítélés a mai napig hatással van sok ismertető és megemlékező cikkre. De valójában miért mentek bele a szociáldemokrata vezetők az 1921-es alkuba?
A Kérdések és válaszok a rendszerváltásról című kötetből közlünk szemelvényeket.
