1956-os forradalom
Az 1956-os munkástanácsokról
A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.
Szerző: Feitl István
A szerző
nőmozgalom
Milyen közellenség lehetett, hogy azonnal ki kellett végezni? Koltói Anna emlékére
Fáradhatatlanul foglalkozott olyan, a nőket érintő szociális kérdésekkel, mint a védőnők képzettsége, a szülőotthonok, árvaházak, napközik, bölcsődék számának növelése, a gyermekétkeztetési kedvezmény emelése, valamint a lakásínség enyhítése.
Múltunk és emlékezet
Apollo – a fiatalok útkeresése a harmincas években
Kilencven évvel ezelőtt, 1934-ben jelent meg az Apollo, a fiatal értelmiség egyik első önálló folyóirata, amely nemcsak az első, fiatalok által jegyzett vállalkozás volt, de baloldali humanista arculata miatt az akkori, jobbratolódó világban egy üde progresszív sziget is.
Budapest története
Budapest-történeti Műhely
25 éve, 1999-ben indultak a Budapest-történeti kutatások a Politikatörténeti Intézetben. Feitl István cikke egy többrészes Budapest-történeti sorozatunk első írása.
budapest
„Bűnös város?” – A 150 éves Budapest
„A munkásságra kívánom az olvasó figyelmét felhívni, arra a sok százezer asszonyra és férfira, akik kizárólag munkájukkal járultak hozzá az eredményekhez, két kezükkel építették és újraépítették a várost, és akik nap mint nap gondoskodtak élhetőségéről. A nagy többségről, akiknek szava kivételes alkalmakat leszámítva nem volt hallható, vagy nem hallgatták meg a hatalmasok sáncain belül.”
Múltunk és emlékezet
A szociáldemokrácia felszámolása Magyarországon
75 éve, 1948. június 12–14-én jött létre a Magyar Dolgozók Pártja (MDP). A párt az állam irányításában hasonló helyzetbe került, mint ma a Fidesz, de az MDP a monopolhelyzetét a következő két éven belül minden képzeleten felülmúló módon növesztette totálissá.
évforduló
Szociáldemokratából kommunista, kommunistából szociáldemokrata
Milyen mezőgazdasági programmal előlegezte meg a szocialistákkal, kommunistákkal dolgozó Nyers Rezső a ’89-es átmenetet?
emlékezetpolitika
„A hosszú háború elvadította a lakosságot, militarizálta a politikai életet”
Tetten érthető az ősbűn: Horthy 1921-ben megbocsátott mindazoknak, akik a kínzásokban, mészárlásokban részt vettek, mintegy utólag megerősítve e cselekedetek érthetőségét, és az elkövetők meggyőződését. Azért is érdekes ez a könyv, mert emlékezetpolitikai szerepet is betölt, szembehelyezkedik a mai kormányzat és ricsajos jobboldali ellenzéke nézeteivel. Pontosabban azzal a múltlátással, amely a vörösterrorral szemben töröltetni kívánja a fehérterrort.
Múltunk és emlékezet
Változó március 15-ék. Az ünnepnapi historizálások története a XX. században
Október 6-án emlékezünk meg az aradi vértanúkról, akiket az 1848. március 15-én indult forradalom- és szabadságharcban játszott szerepük miatt végeztek ki Aradon 1849-ben. Ennek apropóján közöljük újra Feitl István korábbi cikkét, aki a március 15-i megemlékezéseket elemezve arra mutat rá, hogy amióta emlékeznek a forradalomra, úgy próbálta valamennyi rendszer, kormány és szervezet a maga képére formálni.
OLIMPIA
Magyarország: sportnagyhatalom!?
Hetven éve, 1952. július 19-én kezdődött az olimpia Helsinkiben, ahol a magyar csapat minden várakozást felülmúlóan 16 arany, 10 ezüst, és 16 bronzzal az éremtáblázat harmadik helyén végzett az USA és a Szovjetunió mögött.