A kiüresedett, piramisszerű struktúra helyett szolidáris hálózatokra, nőmozgalomra van szükség. Ladányi Szerénától és Kéthy Annától a virágcsokrokig: Feitl István legújabb cikke a szociáldemokrata nőnap magyarországi történetét foglalja össze.
100 éve, 1925. február 28-án hunyt el Friedrich Ebert, aki a világháborús vereséget követő 1918 őszi forradalom szociáldemokrata vezetőjeként, majd a Weimari Köztársaság első elnökeként vezette át Németországot a császárságból a polgári demokráciába.
1920. február 17-én gyilkolták meg Somogyi Bélát és Bacsó Bélát, a Népszava újságíróit Horthy Miklós különítményesei. Kik voltak ezek a szociáldemokrata emberek, és hogyan alakult az emlékezetük?
80 éve, 1945. január 13-án hunyt el Szabó Dezső, aki nemcsak antiliberális vagy antikapitalista gondolkodó volt, hanem mély szkepszissel és bizalmatlansággal szemlélte azt a modernséget, amelynek ő maga is gyermeke volt.
Kérdések és válaszok a futó nők fölzaklató látványáról, sportoló munkásokról, edzett keresztényekről és puhány zsidókról, futballista miniszterelnökről
Megosztó ünnepség a „bűnös városban” – Nagyszabású beruházások és a megyék ajándékai – Küzdelem a másfél mázsás torta körül
A rendszerváltás után csak nagyon lassan ébredt rá Magyarország, hogy 1956 legfőbb sajátosságainak egyikét a jugoszláv példa alapján megalakult munkástanácsok képezték.
Fáradhatatlanul foglalkozott olyan, a nőket érintő szociális kérdésekkel, mint a védőnők képzettsége, a szülőotthonok, árvaházak, napközik, bölcsődék számának növelése, a gyermekétkeztetési kedvezmény emelése, valamint a lakásínség enyhítése.
Derkovits Gyula 1514 című, 1929-ben készült fametszet-sorozata a kommunista párt megrendelésére készült. Hogyan és miért kapcsolódik az alkotás mégis Trianonhoz?
Várossá lett magántőke, várossá lett adóforintok, térben sűrűsödő gócpont és a világváros árnyékos oldala – a 150 éves Budapest születésének, alakulásának különböző nézőpontjai.